TELEFON:(+36) 63 571 900

Versenyhátrányt és drágulást okozhat az új szabályozás

Az új hulladékgazdálkodási szabályozás (EPR/DRS) hatásai a magyar szőlő- borágazatra.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a magyar szőlészet és borászat reprezentatív, országos illetékességű szakmai köztestülete. A 2014. évi szakmaközi szervezeti elismerési dokumentumában a szakmai önkormányzat egyik önként vállalt feladata a környezetbarát termesztési és termelési technológiák bevezetésének előmozdítása.

Minden olyan környezetvédelmi kezdeményezést támogat a HNT, amely a fenntartható szőlő- és bortermelés feltételeinek megteremtését segíti elő oly módon, hogy környezetvédelmi szabályok teljesítése ne okozzon gazdasági hátrányt a tagság részére.

A HNT álláspontja szerint az új magyar hulladékgazdálkodási szabályozás (EPR/DRS) azonban nem veszi figyelembe, hogy az üvegpalack a legkevésbé környezetszennyező csomagolóanyag, mivel végtelenszer újrahasznosítható, és akár évszázadok múlva is készíthető belőle üveg. A rendszer kontraproduktív, mivel a műanyagok felhasználásának ösztönzésével veszélyezteti a valós zöld célokat. A szabályozás jelen formájában indokolatlanul gerjeszti az inflációt – a különböző díjtételek közül jelenleg csak a visszaváltási díj mértéke ismert, az összes többi díjtétel ismeretlen, így nem tudni, mennyi költség-, ezáltal (kereskedelmi árréssel és áfával növelten) fogyasztói árnövekedést fog eredményezni. A drágulás várhatóan további fogyasztáscsökkenéshez vezet, veszélyezteti a versenyképességet, ezáltal összességében bizonytalanná teszi az ágazat jövőjét. A szabályok gyakorlatba ültetése indokolatlan adminisztratív terheket jelent az ágazat szereplői számára (pl. havi adatszolgáltatás mellett kétféle negyedéves, valamint éves adatszolgáltatás). A túlzott adminisztrációs terhek bevezetése ráadásul ellentétes a kormányzat deregulációs programjával.

A jogszabály további tárgyalásokat, módosításokat igényel, mivel ebben a formában az Európai Unió hagyományos bortermelő tagországai közül (ők még tárgyalnak Brüsszellel és a 2029-2030-as végső határidő felé tolják az előírásnak való megfelelést) csak Magyarországon vezették be, ezáltal versenyhátrány okoz az ágazat szereplői számára a bel- és külpiacokon egyaránt. Összességében még két tagországban van hasonló rendszer: Romániában és Horvátországban és a koncesszor egy nonprofit társaság.

Az előző években elért könnyítéseket, így a jövedéki törvénybe (egyablakos ügyintézés és éves adatszolgáltatás bevezetése, nyilvántartási kötelezettség egyszerűsítése) és a környezetvédelmi termékdíj rendeletbe bekerült speciális szabályokat, valamint a reprezentációs adó esetén ebben az évben hozott módosítást üdvözölte az ágazat, a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) a szakmai egyeztetéseknek köszönhetően az ágazat tekintetében a tervezettnél kedvezőbb formában került a szabályozásra, azonban együttesen az EPR/DRS bevezetése jelentősen növeli az ágazat adminisztratív és pénzügyi terheit!

A bor mezőgazdasági termék, de az élelmiszeripari termékeknél is szigorúbb engedélyezési folyamat után kerülhet csak forgalomba: nyomonkövethetőség biztosítása a tőkétől a palackig, laborvizsgálat, érzékszervi vizsgálat – mind előfeltétele az értékesíthetőségnek.

A kötelező visszaváltási rendszer (DRS) legfontosabb problémái az ágazat szereplőinek szemszögéből:

  • egy termék, azaz egy egyszerű borospalack regisztrációjához legalább 25 adatot kell megadni
  • a MOHU és az auditorok (3 db) részére 3-3 db mintát kell küldeni, ami termékenként így 12 palackot jelent
  • egy valós példa:
    • egy pincészet, aminek éves szinten 300 féle terméke van
    • minimum 7500 adatot rögzít fel regisztrációkor
    • termékenként 12 palackot küld be az audithoz
    • ez összesen 3600 palack
    • egy palack kiszerelve elérheti a 250 Ft-ot (üresen)
    • a mintaszolgáltatás éves költsége ebben az esetben 900.000 Ft
    • a következő évjáratokkal ez ismétlődik
  • minden terméket külön regisztrálni kell akkor is, ha ugyanolyan a csomagolása, csak a címkéje más (toleranciaszint egyelőre ismeretlen)
  • ugyanazt a terméket újra kell regisztrálni, ha a csomagolása megváltozik, pl. más palackba kerül (ami a tavalyi bizonytalan üvegpalack-ellátási helyzetben gyakran megtörtént)
  • forgalomba hozatali eljárás időtartama (akár 60 nap) + címke készítés időigénye (min. 2 hét) + regisztráció időtartama (45 nap) – összesen akár 4 hónap; a könnyű gyümölcsös borokat 5-6 napon belül forgalomba kell hozni, ami sürgősségi forgalomba hozatali eljárással megoldható lenne, de a regisztráció időigénye mellett lehetetlen, ami azt jelentheti, hogy a szabályozás miatt a fogyasztó a kedvenc friss Irsai Olivér-jét vagy rozéját óborként vásárolja meg, ha így egyáltalán megvásárolja
  • új címkéket kell gyártani azoknál a termékeknél, amelyek korábban kerültek letöltésre és felcímkézésre, de még nem értékesítették őket (pl. nagyobb tételek esetén)
  • a muzeális borok és a borversenyek eredményeit mutató matricák használhatóságának kérdése nem tisztázott

A DRS rendszerbe bekerült többi italtermékkel szemben a borászati termékek forgalomba hozatali szabályai egyedülállóak, amit a jogalkotó nem vett figyelembe. A borok előzetes (analitikai és érzékszervi vizsgálattal járó) minősítési rendszere összefésülhetetlen a DRS jelenleg ismert szabályozásával.

A szőlő- és borágazat sajátosságaira nincsenek válaszok hiszen ellentétben a többi uniós tagországgal Magyarországon a szakmai szervezetek bevonására nem került sor a jogalkotás során!

A hegyközségi tagok kezdeményezésére és a felsorolt problémák súlyosságára tekintettel 2023 október 11-én rendkívüli szakmai fórumot tartott a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. A fórumon részt vett több, mint 30 borászat képviselője, az Energiaügyi Minisztérium és az Agrárminisztérium képviselői, valamint a HNT Elnöksége.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a nagy érdeklődésre való tekintettel 2023. október 17-én online szakmai fórumot szervezett, melyen a több, mint 300 termelő és szakmai érdeklődő mellet az Agrárminisztérium képviselője vett részt.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa álláspontja szerint a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) szabályrendszere a jelenleg ismert formában végrehajthatatlan és közvetlenül a kis- és közepes bortermelők eltűnését, a nagy bortermelők esetén pedig a nyereség elvesztését jelenti. Mindez pedig a vidéki családok megélhetését veszélyezteti és vidéki munkahelyek elvesztését hozza magával.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa minden fórumon, minden lehetséges alkalommal képviselte és képviselni fogja a termelők érdekeit az ágazat megmaradása érdekében!

Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, fotó: EE